dec1

Pedro Salinas

Pedro Salinas

Nem kérdezlek, és megmenekülök.

Ha egyszer kérdeznélek,

mielőtt te bármit is mondanál,

milyen világos lenne minden,

minden milyen tökéletes!

Öleléseidet, hogy kinek szólhatnak

bizonytalan hajnalaid,

s a kétségeket, melyek közt élsz,

melyek közt élek, akár egy hatalmas

sötét világban, hűvös és egyértelmű fillérre

váltanánk: hogy ez az igazság.

És te elmennél akkor.

Ahol most csupa remegés

tested habozik,

hogy csókoljon-e vagy sem, oda

a bizonyosság kerülne: ajkad nélkül

a hiányod. S ahol most

szorongás, kínlódás, oda

sötét, csillagos égboltja

lehetségesnek, talánnak,

nem lenne más ott, csak ő egyedül.

Örökre egyetlen szerelmem immár,

én pedig melletted, nélküled.

Én egyedül, az igazsággal.

Pávai Patak Márta fordítása

3 hozzászólás van: “Pedro Salinas”

  1. Trinity szerint:

    Nagyon megérintett.

  2. Szerkesztő szerint:

    Nagyon helyes, hisz ez a rendeltetése :)

  3. Szerkesztő szerint:

    Majd nézd meg újra, kicsit igazítottam rajta egy-két helyen

Szólj hozzá

XHTML: Használható formázások: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>



Blogkereső